Lovas etika a 21. században

Lovasetika a 21. században - a lovas önelemzése

Károlyi Nagy János, a Pannon Egyetem Georgikon Karának ménesgazda szakos végzős hallgatója a Német Lovas Szövetség etikai alapelvei alapján dolgozta ki összeállítását a lovasetikáról, amelyet hiánypótoló célzattal készített el. Úgy érezte ugyanis, hogy Magyarországban jelentős hiányosságok vannak ezen a téren. Lovak és lovasok között eltöltött évei alatt a lovas világ minden területén érzékelte a rendezetlenséget. Bár az etikát emberi mivoltunk alapjának tartja, lovakkal és lóval foglalkozó emberekkel eddig eltöltött ideje alatt ritkán találkozott követendő példával, aminek legszomorúbb hatásait a lóra nézve nyilvánvalónak tartja.

A lovak a történelemben betöltött fontos szerepét és az irántuk való kötelezettségeinket hangsúlyozva is fontosnak tartja, hogy felelősséggel és tisztelettel bánjunk velük. Úgy gondolja, hogy mai kultúránkban a lovak szerepe nem tisztázott, így a hozzájuk kapcsolódó morális, erkölcsi szabályozás sem kidolgozott. Az ember útját a lóhoz nem segítik olyan etikai alapelvek, melyek minden lóval foglalkozó ember számára egyaránt érvényesek.

Ezt a hiányt szeretné pótolni etikai alapelveivel, melyet minden lovasra és lótartóra, minden versenylovasra és amatőrre érvényesnek tart.

A lovas önismerete

A lovas igyekezzen magának megfogalmazni, hogy miért foglalkozik a lóval, mit vár, mit keres a lóval való kapcsolat útján. A ló nem az önigazolás eszköze, annál inkább az önmegismerésé.

A lovas legyen tisztában saját testi adottságaival, képességeivel. A lovas ne legyen túlsúlyos. A lovat a lovas a természet adta szabad mozgásához igyekszik visszavezetni lovassal a hátán is. Ezt a legkisebb zavarással és befolyásolással igyekszik elérni. Ehhez a lovas súlya is hozzátartozik. A lovas legyen igényes magával szemben is.

A lovas önképzése

A lovas törekedjen a lovaglás tudományának elsajátítására. Folytonosan képezze magát szellemi és fizikai szinten is. Ne követeljen olyan feladatot a lótól, aminek a végrehajtásának feltételeit, törvényszerűségeit nem ismeri, amit nem tud helyesen előkészíteni, támogatni és ellenőrizni.

Hobby lovas nincs. Mindenki, aki lóra ül, felelős lova testi és pszichikai állapotáért. Ez alól nem jelent felmentést, hogy ő csak szórakozásból lovagol. Miféle szórakozás az, miközben saját jó érzetünket, élményeinket más érző lény kárán, fájdalmán, egészségügyi (pszichikai és testi) károsodásának az árán valósítjuk meg? Ez teljességgel embertelen és elutasítandó. Nincs olyan, hogy ez csak kicsit rossz a lónak. Vagy rossz, vagy nem rossz.

A lovaglás felelős tevékenység, testi-lelki-szellemi erőfeszítés nélkül nem végezhető. Nem könnyed szórakozás. Aki ezt nem érti meg, annak a lovaglás nem való. Aki megérti, annak számára feltárul a lovaglás örömének és mással össze nem hasonlítható lelki felemelkedettségnek a kimeríthetetlen világa.

A lovas testtudatossága

A lovas mindig legyen alapos saját testi érzeteinek megfigyelésében. Tudja magát a térben elhelyezni, különböző testrészeinek egymástól független mozgatására képes legyen. Dolgozzon ezen rendszeresen. Egyik legfontosabb céljának a lovon való rugalmas mozgás elsajátítását tűzze ki. 

A lovas alázata

A lovas a hibákat mindig magában keresse. Legyen tudatában, hogy a lónak tulajdonított hibák 90 %-a belőle ered!

2014.01.23. Károlyi Nagy János

forrás: http://www.lovasok.hu/index.php?i=81510