Méltó módon, hatalmas közönségsikerrel, egy szabadtéri színházi előadással megkoronázva emlékeztek meg a jászkunok szabadságmegváltásának 275. évfordulójáról a Hirling József Lovasparkban. A Rózsahegyi Róbert megálmodta zenés, táncos, lovas előadás premierjén a Nemzeti Lovas Színház és halasi egyesületek együttműködéséből látványos, kétfelvonásos produkció jött létre.
Jó egy évvel ezelőtt kereste meg ötletével a Kiskunhalasi Lovasbandérium Egyesület elnöke, Rózsahegyi Róbert a Nemzeti Lovas Színház vezetőjét Pintér Tibort, aki örömmel vállalta az együttműködést. Az elképzelés egy nagy volumenű, látványos, a Hirling József Lovaspark és a bandérium hagyományaiba illő zenés színházi előadás volt, amely fordulatos történetek során megemlékezik a jászkunok szabadságmegváltásáról, az-az a Redemptioról.
Az előadás rendezését egy ígéretes forgatókönyv alapján Pintér Tibor, a színház vezetője elvállalta. A darabban a Nemzeti Lovas Színház mellett kiskunhalasi egyesületek és magánszemélyek is nagy szerepet vállaltak. A közel félszáz lovat felvonultató darabban helyet kaptak a Kiskunhalasi Lovasbandérium hölgy lovasai, huszárjai, az egyesület lovastornászai, a Kiskun Táncegyüttes, a Halas Fitness Egyesület, Sáli Levente festőművész és hintójával, fogatával Kardos István is segítséget nyújtott.
Rózsahegyi Róbert forgatókönyvének teljessé tételében Lőrincz Andrea, a színház énekes-színésze működött közre társszerzőként, aki egyébként Mária Terézia uralkodónő szerepét is játszotta. A történet az 1740-es évekbe tekint vissza, amely korban a jászkun kerületben élők pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat. A darabban természetesen az alaptörténetet sok-sok érdekes szereppel, kitalált történettel tették izgalmassá, amelyben hangsúlyosan jelen voltak a hatalmi játszmák, a bátorság, a hazaszeretet, a szerelem, az ármány, büszkeség, önfeláldozás.
A két felvonásos előadás során látványos lovas jelenetek, táncbemutatók, prózai részek és szóló énekek, homok animációs háttérrel szerepeltek, amelynek dinamikus összehangolását Pintér Tibor rendezőként és főszereplőként kimagasló profizmussal végzett.
Pintér Tibor a bemutatón egy váratlan technikai hiba keletkezését is a darab előnyévé kovácsolta. Az első felvonásban keletkezett részleges áramszünet egy váratlan, új főszereplőt eredményezett, amit a rendező „Fázisként” emlegetett. A negyedórányira főszereplővé váló „Fázis” azonban jó alkalmat nyújtott egy rögtönzött díjlovas bemutatóra, nem kevés humorral fűszerezve. Sőt a nézőtérről az előadás alatt csapatért szorító Papadimitriu Athina is képbe került egy bemutatás erejéig. A közönség mindezt óriási tapssal honorálta.
Az egész előadást jellemezték a látványos lovasbemutatók, párbajok, harci jelentek, trükklovasok amelyben kiemelt szerepet kapott a lovas berkekben évtizedek óta jól csengő, világhíres Szegedi név, merthogy ifj. Szegedi Gábor egy pusztaötössel nyűgözte le a publikumot.
A Jász- Kun szerelem című szabadtéri színházi bemutató végén minden szereplő és alkotó felsorakozott a telt házas lelátók előtt. A közönség szűnni nem akaró tapsa között sorolták fel az előadás sikeréért dolgozókat. Rózsahegyi Róbert az előadást követően azt nyilatkozta, hogy a darabot más városokba is tervezik elvinni, de Halasra is visszatár majd az előadás. Katt a képgalériához!
Kép-szöveg: Kovács Iván
